A három nap, amit a WIM éves konferenciáján töltöttem, rengeteg impulzust hozott. A legnagyobb hatással rám a sokszínűség volt – olyan etnikai, vallási és étkezési kavalkád, amit Európából, különösen Magyarországról nem igazán tudunk elképzelni. Az ottani nők, akik száriban, hímzett ruhában, gondosan megválogatott kiegészítőkkel léptek a színpadra. A szokásos fekete és kék ruhámmal velük szemben én “nagyon európai” voltam.
De a sokszínűség két dologban mégis eltűnt: szakmai és személyes szinten is hasonló kihívásokkal szembesültünk – a diverzitás, az LMBTQ+ közösség és a Z generáció kérdései-, majd a szünetekben mindannyian ugyanúgy igazítottuk sminkünket.
Mert a nők mindenhol nők – szépek, okosak, szeretnek csinosak lenni és imádnak beszélgetni.
Beszélgessünk a Facebookon.
