Korábban már írtam arról, milyen értéket adhat, ha időnként kimozdulunk megszokott környezetünkből, és egy egészen más kultúrát ismerünk meg. Ezúttal Kuala Lumpurból Langkawi szigetére, a maláj Hawaii-ra vezetett az utam, egy kedves ismerős javaslatára. A sziget elképesztő természeti szépsége mellett az ott szerzett emberi élmények gazdagítottak igazán.
Az érkezésem utáni délután elindultam felfedezni a környéket, és a szállodában ajánlottak egy helyi butikboltot, ami igazán különleges helynek bizonyult. A boltban Faisol, egy kedves, idősebb úr fogadott, aki igazi mestere a női ruhák készítésének. Miközben beszélgettünk, Faisol megkérdezte, hogy mi hozott Langkawira, és hogy mivel foglalkozom. Az ő kérdései olyan mélyek és elgondolkodtatóak voltak, hogy már-már egy önreflexiós beszélgetés közepén találtam magam.
Faisol éppen egy ötéves terven dolgozott, hogy a boltjukat fenntarthatóbbá és sikeresebbé tegyék. Megosztotta a kérdést, ami hetek óta foglalkoztatja: “Hogyan lehet a transzformatív elveket egy társadalmi vállalkozásban úgy alkalmazni, hogy az profitábilis is legyen?” Az ő boltjukban ugyanis egyedülálló anyák készítenek csodálatos ruhadarabokat és kiegészítőket használt hoteltextíliákból, amelyek a tradicionális és modern jegyek ötvözésével szinte a múlt és a jövő találkozásai.
Beszélgetésünk során megszületett a közös gondolat: APPRECIATION. Nem egyszerűen támogatás, hanem elismerés mindazért a munkáért, amit ezek az emberek beletesznek. Elismerés az ötletgazdáknak, a tanítóknak és azoknak a nőknek, akik nap mint nap építik a jövőt.
Egy újabb tanulsággal tértem haza: hogy a sokszínűség nemcsak színessé, de igazán értékessé is teszi a világot, és hogy a különböző tapasztalatok és tudások egymásra hatva képesek nagy dolgokat létrehozni.
Beszélgessünk a Facebookon.
